A vemhess�g meg�llap�t�sa

Kis test�, laza hasfal� �llatok vemhess�ge m�r a 20–30. nap k�z�tt kitapinthat�. A vemhes m�h elk�l�n�t�se a t�bbi has�ri szervt�l azonban az �llat ellenszeg�l�se, telt belek vagy h�gyh�lyag eset�n meglehet�sen neh�z lehet. A vemhess�g 50. napja ut�n m�r nemcsak a m�h, hanem a magzatok vagy magzati testr�szek is tapinthat�k.

R�ntgenvizsg�lattal a vemhess�g csak a csontosod�s megindul�sa ut�n (42-45. napt�l) diagnosztiz�lhat� egy�rtelm�en, de az ultrahangk�sz�l�kek sz�les k�r� elterjed�se �s a magzati sug�r�rtalom vesz�lye miatt kev�sb� haszn�latos.

B�r a vemhess�g fenntart�s��rt a progeszteron hormon felel�s, szintje a fogamzott �s nem fogamzott (�lvemhes, l�sd k�s�bb) egyedekn�l nem k�l�nb�zik l�nyegesen, ez�rt nem alkalmas a vemhess�g kimutat�s�ra. Ezzel szemben a placenta �ltal termelt relaxin vemhess�g-specifikus hormon, vagyis vemhes �llatokban jelent�sen magasabb, mint nem vemhesekn�l, ez�rt a 24-28. nap k�z�tt j� eredm�nnyel haszn�lhat� a vemhess�g diagnosztiz�l�s�ra. Kereskedelmi forgalomban m�r kaphat� relaxin meghat�roz�sra alkalmas gyorsteszt, ami az ovul�ci� ut�n 17-25 nappal m�r megb�zhat� eredm�nyt ad.

A jelent�s technikai fejl�d�s �s a cs�kken� �r az ut�bbi �vekben egyre elterjedtebb� teszi a val�s idej� ultrahang k�sz�l�keket a vemhess�gi rutindiagnosztik�ban. Gyakorlott vizsg�l� j� min�s�g� k�sz�l�kkel m�r a 21. napon diagnosztiz�lni tudja a vemhess�get a be�gyaz�dott petesejt k�r�l kialakul� m�hfal megvastagod�s �s folyad�k felhalmoz�d�s alapj�n, azonban a negat�v vizsg�lati lelet ilyen korai id�szakban m�g nem z�rja ki a vemhess�get. A vemhess�g 25-27. napj�n viszont m�r elk�l�n�thet� a magzati sz�vver�s �s a 34-36. napt�l a magzati mozg�sok is. A 38-40. napon l�that�v� v�lik a h�gyh�lyag, a gyomor, s�t a szem is. A vemhess�g kor�ra a magzat fejletts�g�b�l �s a magzatv�z mennyis�g�b�l k�vetkeztethet�nk.

Vemhess�g

   A vemhess�g kezdet�t, „hivatalosan”a t�sz�reped�st�l sz�m�tjuk. Ha ennek idej�t pontosan  ismerj�k (ismern�nk), akkor a vemhess�g id�tartama 63 nap. T�bb szempontb�l neh�z  el�re jelezni  a pontos id�pontot, hiszen ak�r a 70. napon is t�rt�nhet az ell�s, ha a t�sz�reped�s 2-3 nappal a p�rosod�s ut�n t�rt�nt. Egy magzat eset�n, szint�n  meghosszabbodhat a vemhess�g, ak�r 5-7 nappal. T�rpe fajt�k eset�n viszont 4-5 napos ler�vid�l�s lehets�ges.

N�h�ny sz� a vemhess�g meg�llap�t�s�r�l. A vemhess�g els� fel�ben jellemz� az �tv�gy megv�ltoz�sa, a has k�rm�rete l�that�an az 5. h�t ut�n kezd n�vekedni. A has alakja alul sz�lesbedik, m�ly�l, sok magzat eset�n a horpasz is tel�t�dik. Kev�s magzat eset�n azonban el�fordulhat, hogy semmilyen t�netet nem �szlel a tulajdonos. Az �llat rendszerint nyugodtabb� v�lik, az eml�k megduzzadnak, megszaporodik a mirigy�llom�ny. �lvemhess�g eset�n gyakran az el�z�ekhez hasonl� jelens�gekr�l sz�mol be a tulajdonos, a legt�bb �lvemhes szuka tejtermel�se is megindul. Az �lvemhess�g nagyon gyakori �s kezelhet� t�netcsoport, nem tekintj�k betegs�gnek, viszont r�vid id� alatt t�lt�pl�lhatjuk kuty�nkat. Ez�rt a vemhess�g meg�llap�t�s�t c�lszer� mihamarabb �llatorvosra b�zni. A fogamz�s ut�ni 18-20 napt�l kezdve-gyakorlott vizsg�l� r�sz�r�l- kitapinthat� a m�h ampull�zotts�ga, illetve 3-4 hetes vemhes szuk�t vizsg�lhatunk ultrahanggal is. Ultrahangvizsg�lattal a magzatok sz�m�t, a reflexmozg�sokat �s a sz�v pulz�ci�j�t vizsg�ljuk.

A vemhes kutya t�pl�l�s�n�l �s tart�s�n�l k�t dologra kell legink�bb figyeln�nk. A k�m�letes �s rendszeres mozgat�sra, �s az �sszer� t�pl�l�sra. A vemhess�g els� fel�ben  a szuka energiasz�ks�glete alig emelkedik az �letf�nntart� ig�ny f�l�, a 4. h�tt�l kezdve fokozatosan emelkedik. Az 5. �s 6. h�ten a bevitelt 10-20 %-kal emelj�k, majd a 6.7.8.9. h�ten tov�bbi 10-20%-kal. A vemhess�g utols� harmad�ban n�velj�k az etet�sek sz�m�t, ha megoldhat� ak�r 4-5 r�szre osszuk el a napi adagot.  Ezzel k�m�lj�k az anya�llat b�lm�k�d�s�t, melyet a n�vekv� vehem am�gy is megterhel. A m�h a zsigerekre �s a rekeszre jelent�s nyom�st fejt ki, ez�ltal a l�gz�s �s az �llat mozg�sa nehezebb� v�lik Ez�rt nem hajland� az el�rehaladottan vemhes �llat l�pcs�n lefel� menni. A magzat�p�t�s, az eml�k kifejl�d�se �s a placent�ris gyarapod�s, t�lnyom�an a vemhess�g utols� 2-4 het�re esik.  A szuka testt�mege a vemhess�g v�g�re kb. 15-20%-kal n�vekszik. Az �n v�lem�nyem, hogy a  vemhes kuty�nak f�zz�nk, �s a napi egy etet�sn�l adjunk t�pot, de az legyen koncentr�lt, j� min�s�g�. Ebben az esetben, ha az �llat j� �tv�gy�, �n nem aj�nlom egy�b vitamink�sz�tm�nyek ad�s�t. K�l�n kalciumkieg�sz�t�st pedig semmik�ppen nem, k�l�n�sen az utols� hetekben. T�lzott kalciumbevitellel nagyon egyszer�en fogalmazva elk�nyeztetj�k az anya�llat szervezet�t, �s az ell�s ut�ni kalciumhi�nyos �llapotra nem fog tudni gyorsan reag�lni. (kalciumt�ls�ly eset�n a mell�kpajzsmirigy parathormon aktivit�sa cs�kken) Mit f�zz�nk a kuty�nak. B�rmilyen h�st f�zhet�nk, ak�r bels�s�get is, de csakis f�ve! Kaphat rizst, t�szt�t, �s krumplit is, a h�resztel�sekkel ellent�tben. Nagyon �rt�kes aminosav �sszet�tel� feh�rje a t�r�, heti 2-3 alkalommal, pedig adhatunk f�tt toj�st. K�n�ljuk meg hetente egyszer szard�ni�val, olaj�val egy�tt. Csontot, ha lehet, nagyon keveset adjunk, a vemhess�g f�lidej�ig alaposan megf�tt farh�tat adhatunk, egy�b csontot �n nem aj�nlok. Ezen k�v�l b�rmilyen tejterm�ket �s z�lds�get is kaphat, de eles�g�nek 50-80% a h�sb�l �lljon. A szoptat� kutya t�pl�l�s�r�l a k�s�bbiekben �runk.

Gyakran f�lmer�l a k�rd�s, hogy mikor c�lszer�  a leend� anyakuty�t oltani, f�regtelen�teni, kaphat e, �s milyen gy�gyszereket a vemhess�g alatt. El�sz�r n�zz�k az olt�sokat. A j� immun�llapot�  anyakutya  f�csteje b�s�gesen tartalmaz un. immunglobulinokat, azokat az ellenanyagokat, melyek v�dik a k�lyk�ket a k�l�nb�z� fert�z� betegs�gek ellen. A k�lyk�k immunrendszere sz�let�skor m�g fejletlen, ezekre az ellenanyagokra sz�ks�g�k van, d�nt� teh�t az els� n�h�ny napon szopott anyatej min�s�ge �s mennyis�ge. A szukakuty�t ha m�r vemhes v�lem�nyem szerint nem aj�nlatos vakcin�zni, b�r az olt�anyaggy�rt�k aj�nl�sa szerint olthat�k a vemhes kuty�k, un. legyeng�tett (attenu�lt) vakcin�kkal is. �n azt szoktam tan�csolni, hogy a tervezett vemhes�t�s, �s m�g a t�zel�s el�tt oltassuk be a kuty�t a fert�z� betegs�gek elleni kombin�lt olt�ssal. Ha esetleg az fordul el�, hogy  a szuka teljesen oltatlan, akkor a vemhess�g alatt legfeljebb  el�lt (inaktiv�lt) k�rokoz�t tartalmaz� olt�st  javaslok.  A parazitamentes�t�s szint�n fontos, t�zel�s el�tt, illetve a vemhess�g alatt egyszer adunk sz�les spektrum� f�reghajt� tablett�t. Ha valamely betegs�g eset�n egy�b k�sz�tm�ny ad�sa indokolt, az �llatorvos kiv�lasztja az erre legink�bb alkalmas gy�gyszert, hiszen a m�hlep�nyen �t  ezek az anyagok �tjuthatnak a magzat szervezet�be. Kuty�kn�l a vemhess�g 8-30 napja tekinthet� kritikusnak, ekkor fejl�dnek �s differenci�l�dnak az egyes szervek, a legt�bb fejl�d�si rendelleness�g ebben az id�szakban alakul ki. A tulajdonosoknak felt�tlen�l vigy�zni kell a k�l�nb�z� n�v�nyv�d� szerek haszn�lat�val, f�leg ha azok un. szerves foszforsav�sztert tartalmaznak. Ez a vegy�let egyes bolha�rt�szerekben is megtal�lhat�k, �s igazoltan egyes fejl�d�si rendelleness�gek okoz�i.

Gondoskod�s a vemhes kuty�r�l

Emberek eset�ben is gyakori t�vhit, miszerint a v�rand�s any�nak „kett� helyett kell ennie”. Ezzel szemben vemhess�g�k els� k�t harmad�ban a kuty�kn�l semmif�le t�bblet energiabevitelre nincs sz�ks�g. K�l�n�sen oda kell figyelni a robosztusabb, h�z�sra hajlamosabb fajt�k t�pl�l�s�ra, hiszen a korai vemhess�g alatt f�lszedett t�ls�ly a k�s�bbiekben tov�bb halmoz�dik �s ell�si komplik�ci�khoz vezethet. Mind�ssze az utols� harmadban lesz annyira er�teljes a k�lyk�k n�veked�se, hogy az anyakutya napi egyszeri �tkez�ssel m�r nem k�pes elegend� t�pl�l�kot f�lvenni. Ennek oka nemcsak a rohamosan fejl�d� magzatok n�vekv� t�pl�l�anyag-ig�ny�ben, hanem a vemhes m�h �ltal �sszenyomott gyomor korl�tozott befogad�k�pess�g�ben is keresend�. Tart�s energiahi�ny eset�n az anyakutya anyagcser�je kedvez�tlen ir�nyba v�ltozik, m�rgez� anyagok halmoz�dnak fel a v�r�ben �s k�maszer� �llapotba ker�lhet (vemhess�gi toxik�zis). Ez�rt az utols� h�rom h�ten naponta t�bbsz�r is adjunk enni a szuk�nak, lehet�s�g szerint j�l hasznosul�, magas energiatartalm� vemhess�gi kutyat�pot. Nincs sz�ks�g teh�t emelt t�panyagbevitelre a vemhess�g els� k�t harmad�ban, s�t kifejezetten helytelen, ha t�lzott gondoskod�sb�l a szoptat� �llatok r�sz�re szolg�l�, kalciummal d�s�tott t�pot, illetve magas feh�rjetartalm� k�ly�kt�pot adunk! Az el�rehaladottan vemhes szuk�val ne v�geztess�nk t�lzottan kimer�t� feladatokat, de rendszeresen s�t�ltassuk �s engedj�k mozogni.

Az esed�kes v�d�olt�sok bead�s�n�l �s f�reghajt�sn�l gondolni kell arra, hogy a szerek a placent�n �tjutva beker�lnek a fejl�d� magzat szervezet�be. Ez�rt f�reghajt�sra vagy b�rmely m�s kezel�sre csak olyan k�sz�tm�nyek alkalmazhat�k, ahol a gy�rt� kifejezetten megengedi a vemhess�g idej�n t�rt�n� haszn�latot. Kor�bbi aj�nl�sokkal ellent�tben a vemhess�g idej�n semmilyen v�d�olt�s bead�sa nem javasolt, mivel a vakcin�z�s v�d� hat�sa elmarad a magzatelhal�s �s vet�l�s vesz�lye mellett. Vemhes �llatokn�l kiz�r�lag el�lt v�rusos vakcin�k alkalmazhat�k, ezen term�kek sz�ma azonban igen sz�k �s rendszeresen oltott kuty�kn�l haszn�latuk indokolatlan.

A vemhes �s szoptat� szuk�k t�pl�l�sa

Ha a szuka j� kond�ci�ban van a fedeztet�skor, akkor a vemhess�g els� 3 het�ben semmif�le t�pl�l�kt�bbletre nincsen sz�ks�ge. A m�sodik 3 h�t alatt 15% a t�bbletig�nye, az utols� 3 h�tben viszont ak�r 50%, vagyis ilyenkor a m�sf�lszeres�t eheti annak, amit a fedeztet�s el�tt evett. A szoptat�s alatt az any�k t�panyagig�nye dr�maian emelkedik, az eredeti 3-6-szoros�ra is n�het. Ha nagy almot szoptatnak, a k�lyk�k etet�s�t 3 hetes korban el kell kezdeni

A vemhess�g:

 A vemhess�g �ltal�ban 2 h�napig tart. A vemhess�g els� jele a fogamz�s ut�n k�r�lbel�l 4 h�ttel a csecsbimb�k enyhe megduzzad�sa, er�sebb r�zsasz�n� �rnyalat�v� v�l�sa. A vemhess�g 5.-6. het�ben m�r kilehet tapintani  kiskuty�kat �s ekkor m�r meglehet mondani, hogy h�ny magzat van a m�hben. Ezek ut�n a has n�veked�snek indul. A magzatok sz�m�ra az els� h�rom h�t a legkritikusab, ebben az id�szakban a gy�gyszerek �s fert�z�sek k�ros hat�s� lehet fejl�d�s�kre. Az anya�llatot c�lszer� m�g vemhess�g el�tt beoltani mert a betegs�gek ellen termelt antitestek �r�kl�dnek a megsz�let� k�lyk�kre.  A m�hben l�v� k�lyk�k (hasonl�an az emberhez) �rzelmi fejl�d�se m�r megkezd�dik a m�hben az anya�llat �rzelmeihez k�pest.