yorksireterrier
ELAD KISKUTYK GYRBEN
 
ELRHETSGEM:

 
LERS
 
Men
 

 

 
 

 

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
SZMLL
Induls: 2007-06-27
 

 

            

 
ELLS

Vrhat idpontja, a kzelg ells jelei

A kutya vemhessge tlagosan a fedeztetstl vagy termkenytstl szmtott 63 (szls rtkek: 58 - 68)nap, amelytl azonban tbb napos eltrs is lehetsges. A fedeztets s a petelevls idpontja ugyanis tbbnyire nem esik egybe s gy a tnyleges termkenyls ideje attl fgg, hogy fedeztetskor a szukban mr megtrtnt-e a tszrepeds, illetve befejezdtt-e a petesejtek utrse. A vemhessg fenntartsrt felels progeszteron szintje az ellshez kzeledve gyorsan cskken, amelynek hatsra a szuka testhmrsklete a vrhat ells eltt 6-24 rval tmenetileg leesik. Ez a jelensg flhasznlhat az ells megindulsnak elrejelzsre oly mdon, ha a vemhessg 55. napjtl kezdden naponta ktszer megmrjk a szuka testhmrsklett, ami a normlis 38,5-39,0C-rl lecskken 37,5C al, gyakran 37,0C-ra. Kutynl letkpes klykk szletsre az 57-67. vemhessgi nap kztt van esly. Az elbb kezdd szls esetn koraellsrl vagy vetlsrl, a ksbb megindulknl tlhordsrl beszlnk. Mindkt esetben a magzatok szervezete olyan slyosan krosodik, ill. oly mrtkben fejletlen, hogy az lve szletett egyedek is rvid idn bell elpusztulnak. Nhny nappal ells eltt a szuka viselkedse megvltozik, flrehzdik a zajos s forgalmas helyekrl s „fszekptsbe” kezd. A megduzzadt emlkbl tejszer vladk fejhet, majd az llat kzvetlenl ells eltt tvgytalann vlik, nha hnys is elfordul. A pra megduzzad, belle ttetsz vladk rl.

Amire szksg lesz ellskor

A szl llatnak lland 22-25C hmrsklet, nem huzatos, knnyen tisztn tarthat s nyugodt helyre van szksge, ahol szabadon mozoghat. Az ells megindulsa utn ne engedjnk hozz idegeneket, a csaldbl is csak az legyen vele, akiben felttlenl megbzik. Legyen kznl tiszta trlkz a klykk szrazra drzslshez, szemcseppent s fltisztt plcika a lgutak szabadd ttelhez, fonal a kldk lektshez s Betadine ferttlent oldat a kldkcsonk elltshoz.

Maga az ells hrom, egymsba tmen szakaszbl tevdik ssze. A  4-36 rig tart megnylsi szakaszban a mh ritmikus sszehzdsai a mg p burokban lv magzatokat a bels mhszjhoz prselve a mhnyakat fokozatosan megnyitjk, ezltal a szlt fltgul. A mh els (szmunkra nem felttlenl lthat) sszehzdsai miatt a tgulsi szakaszban a szuka nyugtalan, liheg, krbe jr, lefekszik s felkel. A viszonylag rvid kitolsi szakaszban a mhkontrakcik erssge s gyakorisga fokozdik, amit mr lthat hasfal-sszehzdsok is ksrnek. A magzatburok flrepedse s a magzatvz elfolysa utn 4 rn bell az els klyknek meg kell szletnie. Sttzld szn mhvladk a placenta kezdd levlsra s roml magzati oxignelltsra utal, ilyenkor legfeljebb egy ra telhet el az els klyk megszletsig. A magzat szltba jutsa utn fokozdnak a mh s a hasfal sszehzdsai, s percek alatt (fejjel vagy farral, mindkett szablyos) a klvilgra kerl a klyk. A hossz kldkzsinr miatt a kiskutyk gyakran burokban szletnek, mskor viszont a burok felreped s csak a kldkzsinrral kapcsoldik a klykhz. Tapasztalt szuka gyorsan felszaktja (s megeszi!) a magzatburkot, majd a kldkzsinrt elrgva nyalogatssal megtiszttja az jszltt orr-s szjnylst s serkenti a lgzst. A magzatok 30-60 percenknt, nyugalmi peridust kveten jnnek a vilgra, mikzben az anya ltszlag semmit nem csinl, csak felkszl a kvetkez klyk megszlsre. Ezek a pihensi szakaszok a szls elrehaladtval s a mh izomzatnak fradsval egyre hosszabbak: a kezdeti 5-15 perc helyett 30-60 percesek lesznek. Ha a mhben mg magzat van s a nyugalmi szakasz a kt rt meghaladja (fjsgyengesg), haladktalanul llatorvoshoz kell fordulni. Az ells a magzatburkok megszletsvel s a kirlt mh erteljes sszehzdsaival (utszakasz) fejezdik be. Ha a kldkzsinr a magzatburok megszletse eltt elszakad, akkor a burok csak egy bizonyos id (5-15 perc) elmltval fog eltvozni gy, hogy a kvetkez magzat tolja maga eltt, esetleg csak a kvetkez klyk utn szletik meg. Mivel az anya ltalban megeszi a magzatburkokat, szmon kell tartani, hny szletett meg, hogy az ells vgeztvel tudjuk, maradt-e a mhben magzatburok. A magzati fggelkek elfogyasztsa lettani jelensg, de npes almoknl hasmenst, hnyst okozhat. Miutn az sszes klyk vilgra jtt, a szuka megnyugszik, polja s szoptatja klykeit. Az ells utni hetekben rl mhvladk, az n. lochia nylks vagy vzszer, kezdetben stt zldesbarna szn, esetleg vrt tartalmaz, de semmikppen nem bzs, nem kencsszer. A mh vissza-alakulsval szne egyre vilgosabb lesz, mennyisge fokozatosan cskken.

 

 

 

Ha a szuka nem szaktja fel a magzatburkot

 

 

Az els szlsnl a szukk nha gyetlenek az jszlttjeik elltsban, ezrt segtsgre szorulnak. Ha egy perccel a megszlets utn a klykn a burok mg mindig p, akkor a burkot fl kell tpni - az orrot s szjnylst szabadd tve - lehetsget adva az anynak, hogy nyalogassa klykt. Ha mg ekkor sem polja az jszlttet, akkor tvoltsuk el az sszes burokmaradvnyt, kssk le a kldkt kb. fl cm-re a hasfaltl, vgjuk el a csom fltt egy cm-rel, s ferttlentsk le a csonkot Betadine oldattal. Az els lgvtelt s az egyenletes lgzs beindulst tiszta trlkzvel vgzett drzslgetssel serkentsk. Amikor mr drzslgets nlkl is rendszeresen vesz levegt s erteljesen sr, visszaadhatjuk az anyjnak.

 

 

Ha a klyk nem llegzik

Tegyk egyik keznk mutat- s hvelykujjt a knyk mgtt a mellkas kt oldalra, hogy rezzk a szvverseket. Ha a szv ver, szemcseppent segtsgvel szvjuk ki a vladkot az orr- s szjnylsbl, s tiszttsuk meg krnykket fltisztt plcikval. Trlkzvel drzslgessk fleg a mellkast, hogy llegezzen. Csak akkor hagyjuk abba, ha az jszltt mr magtl is vesz levegt, illetve ha a szvvers lellsa arra utal, hogy a klyk mr nem l.

Az letminsget befolysol fejldsi rendellenessgek, rkletes betegsgek (kldksrv, nyitott szjpadls, rejtett here, stb) szrst minl korbbi idpontban clszer elvgezni. Sajnos egyes vrvonalaknl bizonyos rkld betegsgek (rejtettherjsg, cspizleti dysplasia) elfordulsa halmozott, ezeket a vonalakat a tenysztsbl ki kell zrni.

Ha a szuka nem szoptatja klykeit

Az ells utn nyugtalan szuka mell le kell lni s beszlni hozz, hogy megnyugodjon. Ekzben prbljuk meg lefektetni, hogy a klykk odamszhassanak szopni. Nem felttlenl szksges rtenni ket a csecsbimbra; jobb, ha maguk talljk meg az utat a tpanyagforrsig. Ha az anya mg mindig ideges, vigyk ki stlni, hogy vizeletet rthessen. Olykor az is elegend, ha a vilgtst lekapcsolva kimegynk, azonban 15-20 perc elteltvel ellenrizni kell, hogy szoptat-e. Ha mindez nem hasznl, llatorvost kell hvni.

Egszsges anyakutya az esetek tbbsgben gondoskodik utdairl, tisztogatja s szoptatja ket, mgis elfordul, hogy nmelyik csppsg elmarad testvreitl a fejldsben. Nagy ltszm alom gyengbb egyedei a tbbiektl nem jutnak elegend tpllkhoz, ezrt emberi gondoskodsra, fejldsk s slygyarapodsuk nyomon kvetsre szorulnak.  Amikor az anyallat nem trdik klykeivel, illetve betegsg vagy tejhiny miatt nem tudja gondozni ket, esetleg elpusztul, akkor a feladat teljes egszben a tulajdonosra hrul. Ma mr tbb tejptl tpszer s eszkz kaphat, amelyek segtsgvel a klykk anya nlkl is flnevelhetk. Ilyen esetekben gondozsi, tpllsi tancsokkal segtnk.

 

 

 

Csszrmetszs
 

A csszrmetszs sebszi beavatkozs, melynek sorn mtttel tvoltjk el a mhben rekedt magzatokat. Megakadt ells esetn srgssgi beavatkozsnak szmt, de bizonyos nehezen ell fajtknl (angol bulldog), illetve ms fajtknl tlhords esetn megelzskppen is vgezzk (elektv csszrmetszs). Amikor az anya ksbbi szaporodsa nem kvnatos, esetleg az llat lett veszlyeztetn, a csszrmetszst ivartalantssal is sszektik.

Elfordul, hogy az anyakutya kezdettl fogva renyhe szlfjsokat mutat, mskor pedig a kezdetben megfelel fjstevkenysg a mhizomzat kifradsa miatt gyengl. Amennyiben a gygyszeres fjserst kezels nem segt, vagy nincs remny az ells hvelyi levezetsre, a magzatok s az anya letnek megvsa rdekben clszer csszrmetszshez folyamodni. Ugyanez vonatkozik a rendellenes magzati prezentcikra, valamint arra, amikor az anya medencje a magzatok mrethez kpest szk. Amikor a hvelybl vrses-zld, nha fekete szn vladk rl, az a placenta levlsra utal a mhfalrl, a magzatok mhen belli oxign- s tpanyagelltsa fokozatosan romlik s hamarosan elpusztulnak. Az ilyenkor vgzett ultrahangvizsglat a magzati szvmkds rohamos lassulst mutatja, s azonnali mtt indokolt.

A tbbi hasri mtthez hasonlan a csszrmetszst is ltalnos rzstelentsben vgezzk, azonban az altats mdja eltr. A placenta szerkezete miatt ugyanis a legtbb gygyszer tjut a mhlepnyen. Br a korszer anaestheticumok mr biztonsgosabbak, az altatszereknek nem elhanyagolhat kerings- s lgzsdepresszis hatsuk van, ami a felntt llatoknl sokkal rzkenyebb magzatok pusztulshoz vezethet. Ezrt a csszrmetszsnl hasznlt kombinlt narkzis a magzatok kiemelsig egy felletes bdtssal kikapcsolja az llat ellenkezst, biztostja a hasizmok s a mh ellazulst, s csak a mh s a hasfal zrshoz mlytik el a szoksos mrtkig. A narkzist ltalban intravns injekcival vezetik be, azutn a lgcsbe vezetett tubuson keresztl kormnyozhat gpi altatssal tartjk fenn a mtt vgig.

 

 A mtt sorn a mhbl kiemelt magzatok fokozott gondoskodsra szorulnak. Ezrt mindenkppen szksg van egy segtsgre, aki az jszltteket a magzatburkokbl kiszabadtja, a lgutakat megtiszttja, az els lgvteleket vizes bltssel, majd szrazra drzslssel serkenti s a szablyos lgzs megindulsa utn a klykket meleg helyre teszi. Esetenknt lgzs-stimulns gygyszerek adsa is szksges lehet. Az anya fl-egy ra mlva esedkes bredse utn a klykket al kell rakni s gyelni, hogy kbult llapotban ne nyomja ket agyon, illetve elfogadja s szoptassa. A kirtett s sszevarrt mh mielbbi sszehzdst oxytocin injekcival serkentik, ami a tejelvlaszts megindulst is tmogatja. A mtt utn ltalban az anyt klykeivel egytt hazaengedik, az utkezels antibiotikumok s mhsszehz szerek nhny napos adagolst jelenti. A mh- s a bels hasfali varratok felszvd fonallal kszlnek, a brvarratok eltvoltsa 7-10 nap mlva esedkes. 
 

Ells

 

A fentiek alapjn az ells idpontja kisebb nagyobb pontossggal megllapthat. Az ells lehetleg zrt helyen trtnjen, kertben lv kutynl is clszer elkerteni egy vdett terletet, amelynl lnyeges, hogy knnyen tudjuk majd tisztntartani, s mr az ells eltt odaszoktassuk a szukt. A kutyahz nem mindig a legjobb erre a clra, gyakran tl kicsi, s ha nem leemelhet a teteje, nehz lesz hozzfrni az anyallathoz s a klykkhz. Erre a clra a tenysztk, un. elletldt szoktak kszttetni. Ez egy akkora lda amelyben az anyakutya oldalt fekve knyelmesen elfr, s marad hely a klykknek is. Bell, egy kb. 10 cm-es peremet alaktanak ki vgig krben, amely megakadlyozza, hogy a szuka rfekdjn a kicsikre. Praktikus, ha a „bejrati” oldal levehet, gy a szuka beszoktatsnl ezt az oldalt levve hagyhatjuk. A kutya al ne tegynk sznyeget vagy pokrcot, mert a vladkoktl titatdik, s az eml brnek gyulladst okozhatja, nyron a lgylck idelis megtelepedsi helye. A klnbz ruhadarabok al a klykk knnyen albjnak, s az anyakutya agyonnyomhatja ket. A gyakorlatban vastag hullmpapr, tiszta karton vlik be a legjobban.

A kzeled ellsnek szmos jele van. Az emltelepek duzzadtak, a tejszekrci megindul, az llat „vackol”. A hasfal ellazul, jellegzetesen leereszkedik, a hvelyvladk nyls, szrke. Mindig mrjk a szuka hmrsklett. A vemhessg 56-57. napjtl a vgblben mrt hmrsklet elkezd sllyedni a normlis 38-39 fok krli rtkrl 37-37,5 fokig. A 62-63 napon rendszerint elkezd a hmrsklet emelkedni, s ennl a felszll gnl kezd el ltalban elleni a kutya. Ez a megllapts termszetesen nem trvnyszer, s felttelezi, hogy a tulajdonos rendszeresen mri (vgblben) a kutya hjt. Amire figyelni kell: ha a hmrsklet 39 fokig vagy e fl emelkedik, forduljunk llatorvoshoz. Ugyanez a teend ha 36.6 fok al sllyed a testhmrsklet.

A szuka ellsnek hrom szakaszt klnbztetjk meg. Az un. megnylsi fzist, a kitolsi szakaszt s az utszakaszt. A gazdiknak- ne rtsk flre- ezeket a fzisokat nem kell elklnteni, csupn minl alaposabb tjkoztatst szeretnnk adni, hogy a kros elvltozst hamarabb felismerjk, s idben tudjanak segtsget krni, illetve jelentktelen tnetek esetn ne essenek ktsgbe. Rviden jellemezzk ezeket a szakaszokat.

A megnylsi szakaszban tgul a szlt, ez kb. 7-10 rt vesz ignybe, a prarsben kevs nylka megjelenhet. Az llat nyugtalan, s az idnknti, mg rendszertelen mhsszehzdsok miatt fjdalmat jelez. Ers lihegs, a padl kaparsa, hg blsr rtse, hnys jelentkezhet. Elfordulhat ugyanakkor, hogy a megnylsi szakasz teljesen szrevtlen marad.

A kitolsi fzisban az intenzvebb tolfjsok  rendszeres idkznknt  jelentkeznek. Kb. 10-40 percenknt kvetik egymst a szletend klykk, 3-4 klyk utn ez az idintervallum nhet, illetve elfordulhat, hogy msnap szletik meg az utols klyk. A klykk gyakran szletnek burokban, ha a tolfjsok intenzvek. Ilyenkor az anyakutya eltpi a burkot, elrgja a kldkzsinrt, s a mhlepnyt rendszerint megeszi, amely sztns tevkenysg. Ha nem burokban szletik a klyk utna jn a mhlepny, ezt ellenrizzk, s tl nagy magzatszmnl ne engedjk megenni az sszes mhlepnyt. Ha tl sok placentt eszik az anyakutya, az blhurutot okoz, s cskkenti a tejszekrcit. Gyakori az a nzet, hogy ppen a placentk felfalsa serkenti a tejtermelst. Ez nem igaz, hiszen a placenta hormontartalma szjon t nem szvdik fel, s a benne lv progeszteron inkbb gtl hatssal van a tejszekrcira. Ha a kldkzsinr elszakad, s a magzatot nem kvetik a magzatburkok, a benntmarad kldkzsinrt enyhn meghzhatjuk, s az anya hast ellrl htra masszljuk. Ha az anyallat nem mutat hajlandsgot a burok feltpsre illetve a kldkzsinr elrgsra, segtennk kell. Elszr ell llat ugyanis gyakran csak nyalogatja a burkot, de nem tpi fel a fogaival. A kldkzsinrt ne vgjuk el ollval, hanem vagy tegynk r egy rfogt, ha ez nincs inkbb prbljuk elmorzsolni, esetleg lektni a  hasfaltl 5-10 cm –re. Ha az anya nem tpi fel a burkot, ne kslekedjnk, mert megfulladhat a klyk. Ezutn trljk mi a kiskutyt szrazra, kmletesen drzsljk a mellkast, hast. Alaposan vizsgljuk meg a szjreget, az abban lv vladkot trljk ki. Nagyon vatosan s a nyak rgztsvel  meglblhatjuk a klykt, ezt csak gy vgezzk, ha eltte valaki megmutatta. Az jszltt oxignhinya s fulladsa klnsen elhzd ells esetn nagyon gyakori. Ilyenkor a magzatvz bellegzse fulladshoz vezethet. A farfekvst nem tekintjk rendellenesnek, de  tapasztalatok szerint ilyenkor gyakrabban lp fel oxignhiny. Az ilyen llatok szletsnl  a szlton val thalads kzben a kldkzsinr id eltt elszorul, elszakadhat, a magzat lgzmozgsokba kezd, s magzatvz kerlhet a tdejbe. Ilyenkor teht clszer enyhe hzssal a magzat vilgrajvetelt segteni. Vigyzzunk, a magzat vgtagjt ersen soha ne hzzuk, vatosan a fejt vagy a brt prbljuk hzni. A klykt kmletesen lblva, ahogy korbban emltettk a nyakt s a  gerinct egyik ujjunkkal rgztve prbljuk letre kelteni, a szjt gyakran ttrlve, mellkast vatosan drzslve. Egszen remnytelennek tn esetekben is sokszor sikerl a klykt letre kelteni. Addig mindenkppen rdemes prblkozni ameddig szvverst rznk. Egyb nem fertz illetve fertz oktanu problmra itt nem trnk ki, ilyen esetekben gyis llatorvosi segtsg szksges.

.

Szls kzben mg ideiglenesen sem ajnlatos az anytl elvenni a klykket, zavarhatja az ellst, s a klykk visszafogadsa sem mindig problmamentes. Ezen fell a  klykk a megszletsk utn sztnszeren a tejmirigyet keresik s szopni kezdenek. A tejleads leghatkonyabb stimultorai maguk  a klykk, ezrt clszer az emlhz segteni ket, eltte kis tejet prseljnk ki, s tegyk a kiskutya szjba a csecsbimbt. Valszn ezutn mr el sem mozdthat onnan, de van amelyikkel trelmesebbnek kell lennnk. A szablyos sztnnel rendelkez szuka  a kicsinyeit szrazra nyalja, serkentve ezzel a lgzst s a keringst, a hlyag  s a blszurok rlst.

  Az utszakaszban a mh gyorsan sszehzdik, az anya megnyugszik, tiszttja magt. Ilyenkor mg tvozhatnak magzatburkok, magzatvz s vres vladk. Mindig legyen lehetsge inni az anyakutynak.

Ltjuk, hogy szmos ponton szksg lehet a tulajdonos vagy az llatorvos segtsgre, annak ellenre, hogy a hsevk medencealakulsa kedvez. Megjegyezzk azonban, hogy egyes fajtk  az anatmiai felptskbl addan alkalmatlanok az nll ellsre. Az ilyen kutyafajtt tart tenysztknek mi gy emlegetjk, hogy brletk van az llatorvosukhoz , hiszen angol bulldog, francia bulldog s mg szmos kutyafajta esetn szinte minden esetben csszrmetszsre kerl sor. Termszetesen mindig van kivtel, ppen a sajt kutym kapcsn trtnt, hogy  edzett, megfelelen tpllt j felpts kutynl  kellet csszrmetszst vgezni.

Ells utni idszak

 

Az ells utni idszakban a szuka mhe morfolgiailag s szvettanilag visszaalakul, amely kb. 3 hnapot vesz ignybe. Ez az un. involci.  Az ells utn az anyallatnl mrskelt testhmrsklet-emelkedst tapasztalhatunk, ez egy hten bell normlis rtkre tr vissza. A magzatvz, sztesett szvetek, s vr sszekeveredsbl ll vladk zldes szn, szagtalan s az els napokban nagy mennyisgben rl. Nhny nap utn ez a vladk sttebb szn barns-vrs jelleg, majd nylks, nyls. Az ilyen jelleg vladkozs teht termszetes.

 

A korbban emltett elletlda alkalmas arra, hogy nhny htig ebben tartsuk a klykket.

A szoptatsnl figyeljk meg ki a leggyengbb a „csapatban”, s prbljuk t a leghts emlhz segteni, vagy ha a „jllakottak” alszanak, tegyk t emlre kln. A hts hasi emltelepekbl rendszerint tbb tej nyerhet. Az els nhny hten olyan intenzv a kiskutyk nvekedse, hogy a keveset szop llatot knny szrevenni. A kiskutyk szmra gyakorlatilag ptolhatatlan az un. fcstej, amely olyan ellenanyagokban gazdag tej, ami az ells utn hrom napig  rl. A szukakutya teje egybknt igen energiads, magas  fehrje s zsrtartalm, ezekbl az anyagokbl  ktszerest tartalmazza mint a tehntej. Ha a klykket mestersgesen kell valamilyen oknl fogva flnevelni, mindenkppen krjk szakember segtsgt. Rszletesen erre nem trnk ki, de ilyenkor „egyszer” tehntejjel nem ptolhat az anyakutya teje. Kln erre a clra ellltott tejptl tpszereket lehet vsrolni, illetve legclszerbb a klykket dajkstani. Erre olyan  kevs klykt szoptat  anyakutya alkalmas, amelynek hasonl kor kicsinyei vannak, s az „idegen” klykket elfogadja. A „kakukkfikk” elfogadtatsra tbb mdszer van. Clszer kis idre az sszes klykt elzrni az anytl, s valamilyen semlegest szaganyaggal (akr parfm) bekenni a kiskutykat, majd gy  jra sszeengedni ket.

Az anyakutynak legyen lehetsge kijnni az elletldbl, s ha nagyon ragaszkodik a klykkhz, akkor is naponta tbbszr prbljuk megmozgatni, elterelni a figyelmt az alomrl. Tplljuk a szukakutyt naponta tbbszr, akr 3-4 szer, s kzvetlenl az etets utn mg ne engedjk vissza a klykkhz, negyed rt legalbb vrjunk. Ha lehetsges, a szoptatsi peridus alatt ne menjen utcra az anyakutya. Termszetesen ez nem megoldhat ha nincs kertnk, de ilyenkor sta utn alaposan tiszttsuk le a kutya hast, lbait A kiskutyk tisztntartsa fontos, nyri melegben gondot okozhat a sok lgy, ilyenkor krjnk az llatorvostl a klykkre nem rtalmas permetez vagy lemos szert. 25 fok alatti hmrsklet esetn az els hetekben infralmpa hasznlata szksges. Az idelis krnyezeti hmrsklet hrom hetes korig 28-30 fok, ezutn kb. 23 fok.

Szletskor a klykk norml testhmrsklete 34,5-37,2 fok kztt ingadozhat, a szvversek szma 180-220/perc, lgzsszma 15-35/perc. Az els 2-3 napig a beszradt kldk leesik, ha gennyes jelleg vladkozst szlelnk, kb. 8-10 szeresre hgtott betadine  oldattal ecseteljk. A kiskutyknl egszen ngy hetes korig megfigyelhet izomrngsokat ne tekintsk krosnak, ez termszetes jelensg. A 10.-14. napos kor kztt nylnak ki a szemek, s tbb kevesebb sikerrel felllsi  ksrletet tesznek a kutyk Ekkor mr  a testtmeg megktszerezdik s a msodik ht vgre a flek megnylnak. Az egszsges klykk nem srnak, a nap 90 % t nyjtott testtartssal, alvssal tltik  Figyelemmel kell lenni teht a sokat sr kiskutyra, tapintssal ellenrizzk a testk hmrsklett (hideg tapintat), a brk feszessgt (kiszrads jele), s mindig vizsgljuk meg a blsarat (hasmens, orsfrgessg).

Idelis esetben az nll tpllkfelvtelt 3 hetes korban kezdjk el a klykknl. Ilyenkor termszetesen szopnak is, de emellett naponta hromszor etessk meg ket, s ne engedjk, hogy rgtn teleegye magt a kiskutya. Ha  viszont kevesebbet szopnak, akr t- htszeri etets is szksges lehet. Els alkalommal meleg hsppet adjunk, majd  a darlt hshoz fzznk hozz srgarpt, rizst, tehetnk bele tojst, zldsgeket, de a tpllk zme hs legyen. Ezeket az els hetekben turmixoljuk ssze. Emellett tejbegrzt, trt, joghurtot is adhatunk, illetve olyan bbiteleket is melyek klnbz gabonarlemnyeket tartalmaznak. Ma mr tbb olyan kutyatp van forgalomban, melyek adhatk nhny hetes kortl is. Ezeket a szraz tpokat be kell ztatni, s gyeljnk a minsgre. Legtbb un. teljes rtk tp, teht mellette ne adjunk a kiskutyknak vitaminksztmnyt. Az ilyen kutyatpokat „kzrtben” nem kaphatjuk meg, nagyobb llateledelboltokbl, vagy az llatorvostl szerezhetjk be. Mit ne egyen a kiskutya. A nagymret teljesen megfztt velscsonton kvl egyelre ms csontot nem kaphat. Ezt is inkbb csak jtknak adjuk, nem etets helyett. Egy- egy ilyen csont „illata” rkig elbvli a klykket. Rendszerint elrgni nem tudjk mg ezeket a csontokat, ha esetleg szilnkosra rgjk, el kell venni tlk. Csirkefej, csirkelb, pulykacsont  a leggyakrabban problmt okoz csontok, ezeket felntt korban se adjuk a kutynknak. Nem kaphatnak semmilyen nyers hst, mg marhahst sem, szintn hasonlan a felntt llathoz. Puffaszt zldsgeket, dessget, nyers tojst megintcsak ne adjunk. A klykkori hasmensek, emsztsi zavarok kivdhet azzal, hogy ha fokozatosan, kell tmenettel , nem hirtelen vltoztatjuk meg az llat trendjt. A legtbb 7-8 hetes kori hasmenst az j gazdi „megtmse” okozza, vagy teljesen ms elesget ad a kutynak, mint amit a tenysztnl kapott. A msik leggyakoribb gyomor s blpanaszt kivlt ok, a blfrgessg. A kutykat 2 hetes kortl 12 hetes korig 2 hetente fregtelenteni kell, megfelel un. szles spektrum pasztval vagy tablettval, valamint 7-8 hetes korban- ha a klykk mg nlunk vannak – az els vdoltst meg kell kapniuk.

Az anyakutytl val elvlaszts optimlis ideje a 8-9 hetes kor. Nem helytelen a korbbi elvlaszts sem, fleg ha ekkorra mr az anyallat nem engedi szopni a klykeit. Ez fgg teht a szuktl, attl, hogy mikorra tudunk gazdt szerezni a kiskutyknak, valamint nem elhanyagolhat a  csald trkpessge sem.

Elrkeztnk teht ahhoz az letkorhoz amikor a kiskutyt elbocstja a tenyszt, innentl mr az j gazdi veszi t a kiskutya gondozst. Ezzel lezrul az az idszak ami egy leten t kihatssal van az llat viselkedsre, az emberrel, s a tbbi llattal val kapcsolatra.

Ells:

A vajuds eltt 24 rval a kutya mr szinte semmit nem eszik s egyre tbb idt tlt a kivlasztott helyen. Az ells eltt sokuk nyugtalann, harapss s ingerlkenyebb vlhat. Megkezddnek a kisseb mhsszehzdsok s az els llyk a szlcsatornba jut, a magzatburok megreped s a magzatvz kifolyik. Ezt kveten kb. 2 ra mlva az els klyk megszletik. A kiskutyk ltalban fejjel elre jnnek a vilgra, de van amelyik farral fel csusszan ki.  A szuka ltalban fekve szl de vannak szukk melyek llva ellenek. A kiskutyk mind egy-egy burokbab jnnek a vilgra amelyet az anyallat lenyalogat rluk, nyelvnek maszrozsval veszi r a klykket az els leveg vtelre. Az els klyk megszletse utn 30 percen bell jra megindul az ells.

 

KPEK LILIRL 

 

 

 

 

KPEK MARCIRL

 

 

 

 

 

 

Elindult a Substack oldalam! Elsõsorban anime és gaming témában olvashatsz cikkeket. Ha tetszik, iratkozz fel!    *****    15 éves a Nintendo 3DS! Emlékezzünk meg ezen fantasztikus kézikonzol történetérõl! Személyes és magyar vonatkozással!    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    Naruto rajongói oldal | Könyv fordítások, fanficek | Nézzetek be és olvasgassatok! | Naruto rajongói oldal | KONOHA.HU    *****    Pont ITT Pont MOST! Pont NEKED! Már fejlesztés alatt is szebbnél szebb képek! Ha gondolod gyere less be!    *****    Itachi Shinden harmadi fejezet!! - ÚJ FEJEZET - Felkerült a könyv harmadik harmada!! Konoha.hu - KATT!! KATT! KATT! KATT    *****    MAGYAR HIMNUSZ GITÁRON    *****    KONOHA.HU | Naruto rajongói oldal! Olvass, tanulj, nézd az animét! 2026-ban is a KONOHA.HU-N | KONOHA.HU | KONOHA.HU | K    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU |    *****    NSYNC - a fiúbandák korszakának egyik legmeghatározóbb csapata a Bye Bye Bye elõadói - nosztalgiária fel    *****    RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL /// NE FÉLJ, CSAK HIGYJ! ///RELIGIO-PORTAL    *****    PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA///PREKAMBRIUM.GPORTAL.HU /// PREKAMBRIUM //// A TUDÁS BIRODALMA    *****    ACOTAR Fanfiction: Velaris, a második otthonom    *****    AGICAKÖNYVTÁRA - KÖNYVEK, KÖNYVEK, ÉS KÖNYVEK - ÁGICAKÖNYVTÁRA    *****    Naruto rajongói oldal | konoha.hu | Boldog újévet kívánunk nektek KONOHÁBÓL!!! | KONOHA.HU | KONOHA.HU | KONOHA.HU |    *****    Debrecen Nagyerdõaljai, 150m2-es alapterületû, egyszintes, 300m2-es telken, sok parkolós üzlethelyiség eladó 06209911123